Osztály találkozó, napelem családi házra

Már nem most volt, hogy mi végeztünk általános iskolában. A mai napig vannak pinky-swear-329329_640meghatározó emberek, akikre emlékszem jól, a nevükre, mindenre. Akik, mint ez a cikk is ír hasonlókat, igazán jó barátok voltak.  Te emlékszel még az általános, vagy a közép iskolás osztálytársaidra? Szívesen találkoznál velük?

 

Az általános évek

Szerettem az általános iskolánkat, nem volt vele soha gondom. Igazából a tanárok nagy része is jó fej volt, persze mindig vannak kivételek. Emlékszem az alsós osztályfőnökünk nagyon j fej volt, és nagyon szerettem. Igaz akkor még könnyebb, hiszen csak 2 tanár tanít minket, és nem nagyon kell alkalmazkodni. Az egyik tanár mégis közelebb állt hozzám, mint a másik, de ez nem meglepő szerintem sok esetben így van ez. Te emlékszel még a tanáraidra?

Na a lényeg, hogy egész jó kis osztály voltunk. Persze nem mondom, hogy nem voltak gondok, olyan szerintem nincs is. Azt tudom, hogy mi soha nem lehettünk a legjobbak, mert az egyik alsós tanár gyerekei a másik osztályba jártak, és ők voltak a pedánsok, akik mindig mindenben jók voltak. De ezen úgy sem tudtunk változtatni, így beletörődtünk, csak igazságtalannak tartottuk. Persze ebben az időszakban sokan sérelmeznek sok mindent.

A felső tagozat már azért másabb volt. Kaptunk bukott diákokat is, akik nem tökéletesek. Persze tudom én, hogy senki sem az, itt is próbálnak meggyőzni róla, de azért voltak igen durva dolgok. Volt olyan osztálytársam, aki hogy ne kapjon osztályfőnökit, ki ugrott az ablakon. Csak azt nem vette észre, hogy az ablak be van csukva… Összességében nem voltunk egy rossz osztály.best-friends-329333_640

A tovább tanulás

Emlékszem, mikor 7. osztályban szóba került a tovább tanulás, akkor mindenki úgy gondolta, hogy oda fog menni, ahova a barátnője, vagy éppen a barátja. Még sokkal fontosabb volt az, mint hogy választottunk volna mi magunk. Engem sem lehetett eltántorítani, hiszen a legjobb barátnőm fodrász akart lenni, így nekem is oda kellett mennem. Emlékszem, anyám próbált meggyőzni róla, hogy én nem oda való vagyok, hiszen soha nem szerettem a hajjal foglalkozni. Persze 8. osztályban megváltozott minden, és az iskolai nyílt napkor tudtuk, hogy minden komoly, és élesben megy.

Tudjátok mit vártam nagyon? A szerenádot! Ti voltatok szerenádot adni? Emlékszem, azt mondták, hogy nem szabad menni, és hogy aki mégis megpróbálja, annak lesznek következményei. Mégis mindenek ellenére mi úgy döntöttünk páran -a kemény mag- hogy csak azért is elmegyünk azokhoz akiket szerettünk. Persze hozzá kell tennem hogy nem mindenkihez. Végül jól sült el, és nem lett következménye sem.

A középiskola

Ami vicces az egészben, hogy az végül úgy kezdtem a közép iskolát, hogy csak én mentem arra a szakra. Emlékszem nagyon sokan voltunk, mert vagy 35 biztos. Még pót asztalt és széket is kellett behozni. Aztán persze volt olyan kedves tanár, aki közölte, hogy ne aggódjunk, mert lesz akit úgy is el fognak tanácsolni, vagy első év végén meg fog bukni. Azért durva kezdés volt, de a középiskola már más, itt már nincs pátyolgatás, erre gyorsan rá is jöttünk.

Végül igaza lett a tanárnak, aki közölte velünk a száraz tényeket, hiszen ha jól emlékszem, 21 végeztünk, tehát majdnem lefeleződtünk. Szegény osztályfőnök emlékszem sokszor próbált csapatot építeni, még az internetet is böngészte miatta, de akik nem voltak odavalók, azok időközben kiestek…

Az osztály találkozó

Az első osztály találkozóról lemaradtam, mert betegek voltak a gyerekek. Vannak régi barátok, bá mér nem mondanám barátnak őket, inkább csak ismerősnek, akikkel néha van egy egy levél váltás, de ritkán. A lényeg, hogy már télen elkezdték szervezni, hogy legyen egy 15 éve találkozó, hiszen 5 év alatt annyi minden történik, hogy érdemes találkozni.

Nem is tudtam, hogy ki mivel foglalkozik, hiszen nem törvény szerű az hogy mindenki szakmájában dolgozzon.

Vacsora volt megbeszélve, az egyik étteremben, amit mindenki ismert. Hat óra volt az időpont, ami szerintem pont megfelelő. Nem túl késő, nem túl korán, pont jó, így is mire leülünk majd vacsorázni, az lesz egy óra biztosan.

Nagyon várom, hogy találkozzunk, van akire tényleg kíváncsi vagyok, hogy mi történt vele azóta. Főleg hogy olyan is van, aki azóta már elköltözött, férjhez ment, gyerek, család…

A legjobb barátnő

Anna igazán jó barátnő volt. Emlékszem abban az időben elválaszthatatlanok voltunk. Hol nálunk voltunk délután, hol pedig náluk. Őt az anyukája nevelte egyedül, nagyon szigorú volt, de jó fej. A lényeg, hogy néha szoktunk beszélni íz internet segítségével, képeket küldeni egymásnak. A minap küldtem neki képeket a házunkról, hogy lett feltéve napelem a családi házra.

Utóbbi időben ez a két dolog foglalkoztatott a legjobban, hiszen ez a két fontos esemény volt. Az osztálytalálkozó 15 év után, azt gondolom nagyon jó, főleg ha sokan eljönnek. A napelem pedig egy másik igen jó dolog, és régi amire már nagyon vártunk. Két éve terveztük, hogy szeretnénk, és elkezdtünk rá félre tenni. Végre el is készült, és már fent van. Remélem, hogy az osztálytalálkozó is annyira jól fog sikerülni, mint amennyire várom.